A cég vezetőjeként több mint 20 éve dolgozom a szakmában. Több sikeres nemzetközi és országos tervpályázaton vettünk részt. Az építészethez való hozzáállásunkban mindig is központi szerepet töltött be a progresszív, innovatív és képzőművészetei koncepciókhoz vonzódó hozzáállás,az egyedi személyre szabott megoldások keresése. Jó példák erre többek között a Budapesti Clark Hotel camera obscurás tervének nemzetközi tervpályázati sikere, a Stúdió 100-zal tervezett Budapesti Corvin Corner irodaház Budapesti Nívó Díja, vagy akár a nemzetközi tervpályázaton, Bécsbe tervezett alternatív téri felfogással tervezett óvoda pályázati megvétele. Több mint 15 éve a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem Építészmérnöki kar Középülettervezési Tanszék oktatója vagyok. A tervezés oktatása során is ezt a fajta kísérletező hozzáállást igyekszem vonzóvá tenni. Ez hívta életre, több mint 10 éve, építészeti stúdiónkat, melynek több volt hallgatóm is tagja. Tervezés nálunk mindíg közösségi munka. Fontos a közös előre mutató, vitákon átívelő intenzív gondolkodás a térről és kortárs építészetről. Minden munkánk egyedi, és teljes mértékben team és interdiszciplináris munka eredménye. A munkákban résztvevő tervezők mind önálló alkotók is, akik önálló, egyedi, minőségi alkotásokkal is rendelkeznek. A Bringára váltva kiállítási installációnk bekerült a Magyar Média Díj finalista alkotásai közé.

KONTEXTUS A biciklizés történeti és technológiai áttekintését bemutató időszaki kiállítás a Közlekedési Múzeum egyik jelentős ipari örökséget képviselő helyszínén valósult meg: a budapesti Északi Járműjavító tágas Dízelcsarnokában. A teljes vasúti járműjavító komplexum felújítása és kulturális célú hasznosítása néhány éve kezdődött meg, ennek egyik lépéseként nyílt meg 2023 nyarán a “Bringára váltva” című kiállítás. A szervezők célja volt az élményközpontú szemléletformálás is, épp ezért a kiállítás installációja és a kurátori koncepció szoros összefüggésben alakultak ki. KONCEPCIÓ: FÜGGESZTÉS Az installáció egésze a bicikli és kerekének működési elvén alapszik: a húzott küllők és a kerekeken “függesztett” bicikliváz analógiájára a kiállított kerékpárok acél függesztőhuzalok segítségével lebegnek, míg alattuk a feliratokat hordozó fehér szalag vékony, befogott acélpálcák százain áll. A feszítőpászmák az épület vasbeton szerkezetébe kötnek, így az installáció a monumentális ipari csarnok szerves részévé válik. A kerékpár szerkezetének filigránsága az installáció könnyed struktúrájában köszön vissza, míg komplex felépítését egy alkatrészeire bontott jármű mutatja be. Az apró, függesztett elemek egy teljes kerékpárrá állnak össze, hasonlóan ahhoz, ahogyan a kiállított biciklik sokasága (több mint 100 kiállított tárgy) egy sűrű, függesztett csillárt formál a kiállítás középső asztala fölött. HÁROM RENDEZÉSI ELV Az installáció elrendezésénél az egyik kiinduló gondolat a biciklizés élménye volt - a flow-élmény, egy lineáris, összefüggő út, ahol megszakítás nélkül tudunk végighaladni a teljes kiállítás területén, ellentétben a termekre bontott, klasszikus múzeum, kiállítás bejárás élményével. Másrészről az útvonalat egy, a csarnok tartóoszlopai között kanyargó, fehér szalag kíséri, néhol gyorsulva, máshol lassulva, ahol sűrűsödnek a kiállított elemek, információk. Fontos szempont volt, hogy a szalag keretezi a kiállítást, de nem választja le teljesen a környező csarnok terétől. Végül a háttérben körbefutó függesztett fehér paraván hasonlóképpen működik, amely a csarnokban elszórt mozdonyokat és autóbuszokat éppen kitakarja, de alatta és fölötte átlátva megmarad a tér teljessége, folytonossága.